Egyik kedvenc időszakom a horgászatban a gyümölcsérés időszaka, mint erről már írtam korábban is. 2022 évben június harmadik hetében érkezett el az ideje. A szeder és a vadcseresznye szinte egyidőben érik. A víz fölé nyúló ágakról lehulló gyümölcsök minden szemét felszedik a halak és a legkisebb partszéli vízbe is beállnak értük. Az úszózás gyöngyszemei ezek. A legjobb időszak a hajnal szokott lenni és ha ott tartózkodik a hal, azonnal kapásunk lehet. Érdemes viszont csöndben, óvatosan megközelíteni a helyet. Beszoktam egy-két szem gyümölcsöt dobni és gyorsan kiderül megmozdul e a víz. Nagyon látványosan burványlik a víz, mert várják a pillanatot és még vízfelszín közelében próbálják elkapni a halak a gyümölcsszemeket. Nem csak az épp érett szemeket eszik meg, rohadtan, félkeményen, szárastól mindent felszednek. Kedvező, amikor feltámad a szél és a mozgó ágakról még több gyümölcs hullik. A halak versengenek a táplálékért, amurok, pontyok, keszegek. Mikor ki tudtam menni, már eléggé leértek a fák. A nagyon puha gyümölcs nem alkalmas a horogra, mert könnyedén leszakad. Mivel keveset találtam a megfelelő vadcseresznyéből és szederből egy alternatívát választottam. Úgy gondoltam, hogy egy utánzat is megfelel a célnak. A halak nem igen nézegetik a beesett gyümölcsöt, hiszen minél gyorsabban elakarják csípni a konkurencia miatt. Először bekapják és ha azt érzik nem ízlik nekik, kiköpik. Megszokják a cuppanó hangot, amit vízbe éréskor adnak a gyümölcsök. A vadcseresznyét nem nehéz utánozni, hasonló mini bojlikat is szoktam használni. A valódi gyümölcs még is más. Ekkor értek a piros és fekete ribizlik a kertben és a szebb szemek hasonló méretűek, mint a kisebb vadcseresznyék. A horogra tökéletesen feltűzhetők. Előnye a cseresznyével szemben, hogy apró magjai vannak. A horgot akár el is lehet benne rejteni és nem esik le olyan könnyen. Gyönyörű élénk piros színe van, de a fekete színűvel is fogtam. A töklevelesnél egyébként az egyik fának feketére érik a cseresznyéje, a szederfa többségén fehér termés van, ezt jobban észreveszik a vízben, de nem meghatározó.

Június 25-én szombaton indultam a gyümölcsös portyára, az általánosság után néhány részlet erről. Hajnali 5 órakor értem a pusztaszentlászlói tópartra és mivel nem egy helyen horgásztam, kevés holmit vittem magammal. Egyetlen úszós botot, 2 merítőhálót matraccal, valamint a hátizsákot. Ha tehetem 2 merítőhálót hordok magammal, mert egyik egy könnyebb közepes méretű, a másik a nagyhalak kimerítésére is alkalmas.  Végig jártam váltogatva a legjobb gyümölcsfás parti helyeket, amik 90%-ban a nyugati oldalon vannak. Első nap nem vittem magammal gyümölcsöt, mert úgy gondoltam szedek majd a parton. Találtam is jó pár szemet, de ezek nem voltak a tökéletes csalik. Legjobb, ha egyenesen a fáról szedjük. Ezen kívül van nálam mindig konzervkukorica is, de ezeket az alkalmakat a gyümölcsös horgászatnak szántam. Első utam rögtön a tó végére vezetett és onnan visszafelé haladva még két-három kedvenc hely. Amint odaértem az első helyre, ami a tó vége felé a töklevelesnél van, megnéztem van e mozgás a fa alatt a vízben. A víz éppen csendes volt, gyorsan felkészítettem a felszerelést és bedobtam 2 szem cseresznyét. Amint beestek rögtön megmozdult a víz, ami a biztos jele annak, hogy itt kapás várható. Feltűztem egy cseresznyét és beejtettem a sekély vízbe a nádfaltól kb.10 centiméterre. A víz ott 20 cm mély csak, de még is gyönyörű halakat rejt. Eddig is hihetetlen kapásokat értem el itt. Amint vízbe ért az úszónak még ideje sem volt beállni rögtön lecuppantotta valami oldalra húzva és amint bevágtam iszonyú erővel meglódult a töklevelesben a nyílt víz felé, mint egy vaddisznó a bokrosban. A féken gyorsan engedtem még, de már nem tudtam megtartani, mélyen a töklevesbe járt és jó 15 méter után kipattant a horog a szájából. A végszerelék a mögöttem lévő ágakon landolt. Levonva a következtetést amurra gondoltam rögtön. Ezután átmentem a szederfa alá, ami pár méterre van. Itt voltak a fa alatt lehullott szedrek, amiből párat bedobtam itt is mozgott a víz. Maradtam a cseresznyénél és fél méterre beejtettem, itt könnyebb dolgom van, mert csak pár töklevél van mögötte tiszta víz. Az almafa ágira viszont ügyelni kell, hiszen beugorhat alá a hal. Talán 5 másodperc telt el míg beállt az úszó, ami kb. tíz centi eresztékre van állítva és már is nagy burvánnyal megindult. Bevágva azonnal a nyílt víz felé nagy erővel ugrott meg a hal és gyorsan lehúzott vagy 20 méter zsinórt, amikor leakadt a horogról. Szomorúan vettem tudomásul, hogy a második amurom is elment, amit 8-10 kilósnak tippeltem. Ezek után ismét próbát tettem az első helyen, ahol már elijesztettem az amurokat. Bedobás után nem történt semmi, majd második beejtésre egy gyönyörű vörösszárnyú keszeg akadt a horogra. Fogtam ezután még egy 3 kilós körüli pontyot itt, majd utána végleg csend lett. Elindultam tehát a következő helyhez, mivel nem érdemes várnom, több idő míg visszatérnek a halak. A tó közepe táján lévő horgászhelyen a cseresznyefa alatt próbálkoztam először. Elsőnek jobb halat akasztottam egy kb. 2 és fél kilós ponty személyében. Mivel itt végig bokros-akadós pálya van mélyebb vízzel, tovább szoktam maradni. Van egy bokor a cseresznyefa alatt, ami önmagában is jó haltartó hely. Ritkán, de néha hullott egy egy cseresznye a fáról, ami fentarthatja a halak érdeklődését. A további pár órát ezek a helyek határozták meg. Nem kellett sokat várnom a kapásokra. Voltak üres bevágások is, mert néha lelopták a csalit a kisebb halak. Itt amurt nem sikerült fognom, de jó pár pontyot, keszeget és egy kárászt igen. A késő délelőtti órákon lecsökkent a halak étvágya, amire számítottam, így 11 óra felé indultam haza.  Ekkor eldöntöttem, hogy kipróbálok másnap egyéb csalit is, vagyis viszek pár ribizli fürtöt. Jó ötlet volt, mert a halak imádták és kapkodták a cseresznyefa alatt. Ugyanazokat a helyeket céloztam meg, mint előző nap. A csali most egy szem ribizli volt. Nem is gondoltam volna előtte, hogy milyen jól megtart a horgon. Ehhez az kellett, hogy még ne legyen túlérett a ribizli, ami pirosan is sokáig megtartja keménységét. Másnap is kora reggel már a tóparton talált a felkelő nap kellemes madárcsicsergéssel. A tó végén a töklevelesnél kezdtem ismét és az első hal megint egy amur volt, de most ezt sikerült megfognom. A szederfánál ezen a reggelen nem jött kapás, nem volt ott hal. Elindultam a tó közepéhez, több olyan hely van, amit már nehéz meghorgászni. A bokor mellé telepedtem a cseresznyefa alá árnyékba, ahol előtte nap több halat megakasztottam. Első bedobásra rögtön egy ponty köszöntött be, majd utána egy szép bodorka. A következő ponty is gyorsan jött, nem kellett pár percnél többet várnom. Egy három kilós körüli tőponty kapta le a ribizlit. Amint több halat megakasztottam, egyre többet kellett várni a kapásra. Továbbra sem használtam kukoricás etetést. Most már nem akartam több helyet látogatni, inkább kivártam a kapást. Több kisebb vörösszárnyú keszeget, 2 bodorkát és egy dévért is fogtam. Ezek után jött a meglepetéshalam egy kb. 8-9 kilós körüli tőponty. A halat nagyon közel a bokor mellett akasztottam meg, de sikerült szépen kivezetnem magam elé, ahol a tuskókat már nem érte el. Öt perc fárasztás után sikerült kivennem. Ő is ribizlire jött, ahogy a többi is. Nem állt meg még ezzel a horgászat, utána fogtam még pár pontyot. Fél 11 felé érkezett még egy olyan hal, aminek nagyon őrültem, egy arany színekben pompázó koi ponty. Úgy gondoltam ez a hal a többivel együtt már bearanyozta a napomat és bebizonyosodott, hogy a ribizli egy remek csalinak bizonyult. Remek időjárásban egy izgalmas 2 napos délelőttöm volt ezen a hétvégén, mindez etetés nélkül, jó helyen, jó időben.

A következő hét vége felé a szemközti oldalról terveztem fenekező módszerrel a bokor és szederfa közelébe dobálni. Az előző évihez hasonló etetőanyagot kevertem, aminek fő tartama a kukoricadara és búza mellett a ribizli és málna maradék. Csalinak egyik botra epres-barackos míg a másikra eper-vajsav wafter pellet került. Miután elkezdtem a horgászatot esőfelhők jöttek, amire számítottam, készültem esőkabáttal. Gyenge esőben folytattam a horgászatot, amihez váltakozó erősségű szél párosult. A halak kapókedvére viszont pozitívan hatott. 20 perc alatt megjött a kapás a bokor előtti szereléken. Folyamatosan ezen jöttek először a kapások, három pontyot merítettem, egy leakadt. Közben fél óránként újra töltöttem a másik szereléket is, amin csak egy óra múltán jött meg az első hal. Utána még két kapás volt a jobboson, míg a baloldalin, amit a bokor és cseresznyefa közelébe dobtam sorba jöttek a halak. Egymástól a két szerelék körülbelül 6-7 méterre volt. Több kisebb ponty után végre megérkezett az első amur, ami hirtelen nagy erővel felvágta a kapásjelzőt. Amint elkezdtem fárasztani rögtön éreztem az amur jellegzetes mozgását. Amint közelebb került lazítottam a féken és hagytam kirohanni, amíg belenem fáradt. A pikkelyzetében több helyen is volt hiba, de így is felséges volt a kilenc-tíz kilós körüli torpedó. Nem méregettem, gyorsan fotóztam és mehetett is vissza. Volt két elképesztő kapásom is. Nagyon lassan, de folyamatosan felhúzta a hal a jelzőkarikát és azonnal bevágtam, de mindkét esetben üres bevágás volt, nem éreztem ellenállást. Amurokra gyanakodtam, talán a pelletet a szájába vette, de a horgot nem szippantotta be. Korábban viszont rákok is csináltak ilyen kapásokat. A több kisebb ponty után érkezett meg a bokor közeléből egy tíz kiló körüli hibátlan pikkelyes ponty. A hal nagy ívben elúszott balra a mellettem lévő horgászhely akadói irányába, de szerencsére még időben megfordult és magam elé tudtam vezetni. Innentől már könnyebb dolgom volt. Nagyon őrültem, hogy két csodás nagyobb méretű halat is sikerült a gyümölcsös csalikkal kapásra késztetnem. A délelőtt folyamán közben többször kisütött a nap, de jellemzően felhős, de kellemes idő volt. 11 óra után már csak egy kapásom volt, délig maradtam majd pakoltam.  Újabb izgalmas élményeket élhettem át. A gyümölcsszezon ezen a tavon mindig jó lehetőségeket kínál, ami által szép halakat foghatunk. Úszós horgászatnál pedig bármi lehetséges, csak ajánlani tudom másnak is, kipróbálni valami újat. (Nándor Róbert)